BŐRELVÁLTOZÁSOK KIMETSZÉSE

Számos bőrbetegség létezik, melyek kezelése sebészi, ezek közé tertoznak a bőr jó és rosszindulatú daganatai. Kezelésük elsődlegesen az elváltozás kimetszéséből áll. A legismertebb benignus elváltozások az anyajegyek, fibromák, érdaganatok, szemölcsök, garanulómák. A malignus elváltozások közül a basaliomát, a laphámrákot ill. a rettegett melanomát kell megemlíteni. A diagnózis és a műtéti indikáció felállítása bőrgyógyász szakorvos feladata. Az eltávolítást végezzük intézetünkben, általában helyi érzéstelenítésben, szigorúan betartva mind az onkológiai mind a plasztikai elveket. Így érhető el a legkedvezőbb kozmetikai eredmény és ezzel biztosítható, hogy a beavatkozás nem jár káros következményekkel a betegre nézve. Minden eltávolított elváltozás szövettani vizsgálatra kerül, mely eldönti, hogy szükség van-e esetleges további kezelésre.

BŐR ALATTI ELVÁLTOZÁSOK KIMETSZÉSE

A bőr alatt tapintható zavaró, esetleg növekvő, panaszokat okozó csomók diagnózisának felállítása általában nem nehéz feladat. A műtétet javasolhatja sebész vagy bőrgyógyász. Amennyiben az elváltozás valamely egyéb betegséghez társul, más szakorvos is indikálhatja a műtétet ill. szükség esetén részletesebb, megelőző kivizsgálásra is szükség lehet. Az elváltozások leggyakrabban lipomák, fibromák, különböző cysták. Eltávolításuk mérettől és elhelyezkedéstől függően, de általában helyi érzéstelenítésben történik. Megfelelő sebészi technika alkalmazásával a gyógyulás mellett jó kozmetikai eredmény érhető el. A szövettani vizsgálat itt is kötelező.

BENŐTT KÖRÖM

Benőtt körömnek nevezzük azt az elváltozást, ha a köröm széle belenő a környező bőrbe. Keletkezését elősegíti a helytelen körömvágás, a széleken lekerekített köröm, és az így visszamaradó „tüske”, túl szűk cipő viselése, nem kielégítő láb- és körömhigiéne. A benőtt köröm kezdetben sokszor tünetmentes, de egy idő után fájni kezd, különösen akkor, ha a területet nyomás éri. A köröm környéke kipirosodik, és esetleg meleg. Kezelés nélkül könnyen fertőződik. A széleken fájdalmas sarjszövet alakul ki, majd gennyes váladékozás indulhat meg. A konzervatív kezelés általában eredménytelen.

A megoldás sebészi. A sokféle megoldás közül klinikánkon az ún. Emmert-plasztikát alkalmazzuk, mely a legkedvezőbb, 10 % alatti recidiva aránnyal kecsegtet. A műtét lényege a köröm széli negyedének ék alakú kimetszése a granulációs szövettel és a körömággyal együtt. Oberst-féle érzéstelenítésben a beavatkozás fájdalmatlan.

LÁGYÉKSÉRVEK

Lágyéksérvnek nevezzük azt a kóros állapotot, amikor a hasfal lágyéki területének egy gyenge pontján, az úgynevezett sérvkapun a hashártya kesztyűujjszerű kitüremkedésébe, a sérvtömlőbe zsigerek (sérvtartalom) nyomulnak ki a hasüregből. A modern sebészet a definíció lényegének a nyílást tekinti, attól függetlenül, hogy azon át az adott helyzetben előboltosul-e sérvtartalom, vagy sem.
A lágyéksérvek az összes sérv 80%-át alkotják, míg a combsérvek 10%-kal, a köldöksérv és a ritka sérvek 5-5%-kal vesznek részt a statisztikában.

A gyermeksebészetben 1000 újszülött esetében 10 lágyéksérv fordul elő. A 25 év feletti férfiaknál az előfordulás már 2%-os, és ez 50 éves kor után meredeken nő. Nőknél a lágyéksérv előfordulása nem emelkedik 1% fölé.
Minden sérv esetében van egy sérvkapu, azaz egy nyílás, amin keresztül a sérv kitüremkedik. Lágyéksérv esetén ez a hasfal veleszületett vagy szerzett nyílása. A sérvtömlő úgy alakul ki, hogy a kitüremkedő belek maguk előtt tolják az őket borító hashártyát, amely szintén áthatol a sérvkapun, és a hasfal előtti lágyrészek közé nyúlik. A sérvtartalom bármelyik hasi szerv lehet, amelyik bejuthat a sérvtömlőbe, ez leggyakrabban a vékony-, illetve a vastagbél.A lágyéksérvnél megkülönböztetünk egyenes (direkt) és ferde (indirekt) sérvet, attól függően, hogy hol a sérvkapu belső, hasüreg felőli nyílása.

Tünetek, kórlefolyás: A folyamat kezdetén, amikor még nem látható az előboltosulás, kizárólag a hasi panaszok hívják fel a figyelmet a sérv lehetséges kialakulására: hasi görcsök, szúró vagy nyilalló hasi fájdalmak jelentkezhetnek. A hasi és lágyék- vagy heretáji fájdalmak erősödhetnek lehajlás vagy emelés esetén, de nem feltételei a lágyéksérvnek.
Az ezt követő stádiumban a lágyéktájon kisebb-nagyobb előboltosulás látható, amely a hasizom megfeszítésére, köhögés hatására növekedhet. A kiboltosulás kialakulhat lassan, hetek alatt, vagy hirtelen, például egy nehéz tárgy megemelése vagy erős köhögési, illetve nevetési roham után.
A lágyéktájon kívül a férfiak a herében, a nők a nagyajkak tájékán érezhetnek duzzanatot, szokatlan súlyt, esetenként húzó vagy égő érzést. A diszkomfort érzés vagy a fájdalom gyakran csak akkor csökken, amikor a beteg fekvő helyzetbe kerül.
A sérv legveszélyesebb szövődménye a kizáródás. A sérv nyakát képező gyűrű megszorul, és a sérv tartalmát annak ereivel együtt kizárja. A kizáródás ismét történhet hirtelen – például egy nehéz tárgy megemelése után – vagy lappangva. Mivel a zsigerek vérellátásának megszűnése bélelhaláshoz vezet, a kizáródott sérvet életveszélyes állapotnak tartjuk, amely azonnali sebészi beavatkozást igényel. Diagnózisát segíti – az egyre romló fizikális állapot mellett – a sérv felett lévő bőr elszíneződése, duzzanata.

Diagnózis: A diagnózis felállítása általában könnyű: az esetek 50%-ában lágyéktájon duzzanat észlelhető, amelyet fájdalom kísér. A kórelőzményben gyakran szerepel krónikus tüdőbetegség, vizelési nehézség és nehéz fizikai munka.

Kezelés: A lágyéksérv gyógyítása kizárólag sebészi úton lehetséges. Különleges esetekben, amennyiben a beteg mereven elzárkózik a műtéttől, illetve rossz általános állapota miatt nem lehet operálni, megengedhető a sérvkötő alkalmazása. Használata csak tökéletesen visszahelyezhető sérvek esetén jöhet szóba.
A hasfali sérvek helyreállító műtétét helyi érzéstelenítésben, gerincvelői vagy gerincközeli érzéstelenítésben vagy általános érzéstelenítésben (altatásban) végzik.

Sérvműtétek: Elvileg két úton lehet a hasfali sérv rekonstrukcióját végezni. Vagy a sérvkapu öltésekkel történő varratát, zárását végzik el, vagy valamilyen módon a szövethiányt pótolják. Korábban elterjedt volt a bőrrel, irhával, bőnyével, izomlebennyel történő pótlás, manapság erre a célra kifejlesztett, szövetbarát, fel nem szivódó műanyag hálók állnak rendelkezésre.A saját szövettel történő pótlás lényege az, hogy a hasfalat finom öltésekkel, több rétegben erősítjük meg, igy a terhelés megoszlik az öltések és varratsorok között. A műanyag hálóval történő pótlás esetén a hasfal megerősítését szövetbarát, fel nem szívódó műanyag háló alkalmazásával érjük el. A háló behelyezését és rögzítését többnyire hagyományos feltárás utján végzik. Egyre jobban terjed azonban a műtét laparoszkópos úton való végrehajtása.

     

Műtéti szövődmények: Mint minden orvosi beavatkozásnak, a lágyéksérv műtéteinek is vannak szövődményei, bármelyik módszerrel is végzik azokat. A szövődmények gyakorisága rendkívül alacsony, nem érik el az 1%-ot. A következmények általában nem súlyosak, a háló-beültetéses módszer alkalmazásával a sérv kiújulása igen ritka, 0,5% alatt van, a hagyományos módszerek mellett 2-5%.

KÖLDÖKSÉRV

A köldökgyűrű a születés utáni első hetekben záródik, és helyét közvetlenül a bőr alatt hegszövet tölti ki. Ha a záródás elmarad, vagy a hegszövet gyengébb, sérv képződhet.

     

VISSZÉRMŰTÉT

Visszértágulatok (varikozitás)A visszérbetegség leggyakrabban az alsó végtagokon jelentkezik, de egyéb testtájakon is előfordulhat. A lakosság 25-30 %-át érintő elváltozások mintegy 15 %-a szorul kezelésre, melyek jelentős része ambulánsan is elvégezhető, ha időben fordulunk orvoshoz.

    

A láb vénái mély és felületes visszerekre oszthatók. Mindkét hálózatnak lehetnek akut és krónikus megbetegedései. Klinikánkon a felületes vénák krónikus betegségeinek kezelésével foglalkozunk., vagyis a klasszikus értelembe vett visszerességgel.
A primér varicositasra hajlamosító tényezők között legfontosabbak az álló testhelyzet, genetikai determináció, hormonális hatások (terhesség, fogamzásgátlók szedése), hasűri, medencei vénás elfolyási nehezítettség, székrekedés, elhízás.

    

Megjelenési formái:

• törzs varicositás
• perforáns (összekötő) vénák varicositása
• mellékág varicositás
• reticuláris (hálózatos) visszeresség
• seprűszerű vénatágulatok

Az elváltozások pontos megítélése fizikális vizsgálattal ill. különböző noninvazív vizsgáló eljárásokkal lehetséges. (doppler szonográfia, színes duplex scan )Kivizsgálást követően döntünk a javasolt kezelésről, mely az első két esetben általában műtét, mellékág varicositásnál a műtét mellet a sclerotherapia is megfelelő kezelési mód lehet. Reticuláris ill. seprű varixok esetében pedig az injekciós eljárás a választandó gyógymód.
A visszérműtétnél azt az elvet követjük, hogy csak a beteg vénaszakaszt távolítsuk el. A károsodott fő értörzs, a perforánsok ill. a tágult mellékágak az ún. kozmetikai varicectomia során ambulanter, is elvégezhetők. Ebben az esetben a műtét előtt kijelöljük az ellátandó vénákat, majd helyi érzéstelenítésben 2-3 mm-es miniincisiókból szükség szerinti néhány cm-es távolságokból speciális eszközzel történik a véna kipreparálása, majd eltávolítása. A sebeket varrni nem kell, ragasztó csíkos egyesítést követően néhány nap alatt, szinte nyomtalanul gyógyulnak.
A teljes vénatörzs érintettség esetén a standard műtéti beavatkozást (crossectomis, stripping) végezzük altatásban.

Crossectomia: A v. saphena magna és oldalágainak kipreparálása és lekötése a lágyékhajlatban ejtett 2-3 cm-es metszésből.

Sripping: A beteg vénatörzs szonda segítségével történő eltávolítása, melyhez még egy kb. 1 cm-es metszést ejtünk a belboka felett. A sebeket kozmetikai öltésekkel látjuk el, gyógyulásuk egy hét.

A mellékágak ellátása a korábban leírt módon, miniincisiókból történik. A műtétet követően a végtagra kompressziós kötés kerül.
A beteg mobilizálása már a műtét napján megkezdődik. Hazabocsátása egy nap megfigyelést követően panasz- és tünetmentesség esetén lehetséges. A kompressziós kötés ill. gumiharisnya viselése összesen 6 hétig javasolt, rendszeres ellenőrzések mellett.

VISSZEREK INJEKCIÓS KEZELÉSE (SCLEROTHERAPIA)

A beavatkozás lényege: Ezzel a módszerrel főleg mellékág-, reticularis (hálózatos)-, és seprűvéna varixok kezelését végezzük, de az ún. hab sclerotizálás ma már a varicositás valamennyi megjelenési formájában bevált therápiás módszer. A vénába juttatott szer hatására az ér belső fala károsodik. A roncsolt érfalak kompresszió mellett összetapadnak, heges szövetté alakulnak, melynek egy része a későbbiekben fel is szívódik. A kezelés során a sclerotizáló anyag tágult visszérbe juttatása injekciós tű segítségével történik. Azt követően a végtagra kompressziós kötés kerül, majd a beteg még az intézetben azonnal járkálni kezd, legalább 30 percen keresztül, bő folyadékfogyasztás mellett. A kötést 1-6 hétig kell viselni, a kezelt véna vastagságától függően.

          

GYNECOMASTIA

A férfi emlőmirigy egy vagy kétoldali hypertrophiáját nevezzük gynecomastianak. A jóindulatu emlőelváltozások csoportjába tartozik. A fiziológiás gynecomastia /újszülött, pubertáskor/ gyakorisága a 14-15 éves populácioban közel 65%, ami 17-18 éves korra 7%-ra csökken. Idős korban ismételten kb. 25-30%-ra emelkedik.
A kóros elváltozás kialakulásának oka az emlőszövetre kifejtett hormonális hatás, ami létre jöhet endogén ill. gyógyszer okozta exogén módon. / steroid, digitális, spironolacton, diazepam/ Hypogonadismus/ Klinefelter sy, orchitis/ Oestrogen –testosteron arány zavara/ májcirrhosis/ Ideggyógyászati betegségek/ paraplegia, syringomyelia/ Tumorok / mellékvese, hypophysis, here, prostata, mamma, tüdő, colon/ Familiáris gynecomastia Idiopathiás gynecomastia.
Panaszokat keveseknél okoz, többnyire esztétikai okokból keresik fel a betegek az orvost. Időnként feszülésről, fájdalomról , viszketésről és serosus váladék ürüléséről számolnak be. Retromamillarisan gyakran egy oldalon csomó tapintható ami jelentős hypertrophia esetében a bőr megnyúlásával is jár.

Diagnosztika: Anamnézisfelvétel, fizikális vizsgálat /emlők és testisek áttapintása!/, mammographia, cytologia, emlő UH, endokrinologiai és urologiai kivizsgálás.

Differenciáldiagnosztika: Malignus emlőfolyamatok. Lényeges a lipomastiától, gyulladástól és a férfi emlőben is előforduló carcinomától elkülöníteni!

Klasszifikáció:
I. stadium : az areola körüli minimalis mirigy nagyobbodás
II. stadium: diffuz nagyobbodás, a zsírosodás jelentő / therapiát zsírszívással egészítjük ki /
III. stadium: diffuz, jelentős bőr expanzióval járó forma / bőrredukció is szükséges /

Műtéti indikáció: kivizsgálást, exogen, endogen okok megszüntetése után is meglevő, panaszt okozó mirigytúltengés.
Műtéti érzéstelenítés: helyi érzéstelenítés, narcosis
Műtéti megoldás: subcutan mastectomia, gyakran liposuctioval kiegészítve bőrredukció nélkül vagy bőrredukcióval, behatolás periareolaris, szükség szerinti bőrredukciónál circularis, extrém esetekben segédmetszésre is szükség lehet. Drain behelyezése, nyomókötés.

A beavatkozást ambulanter vagy egynapos sebészet keretében végezzük.