GANGLION

A ganglion a hajlító, vagy feszítő inat körülvevő ínhüvely, többnyire megerőltető munka következményeként kialakuló kóros kitágulása. Leggyakrabban a csuklótájék tenyéri vagy háti felszínén, valamint a térdízület alatt fordul elő. A fal feszülése, valamint a környező idegek nyomása miatt fájdalmat okoz.
A ganglion műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, ami a műtéti terület 1 % -s Lidocainnal történő beinjekciózását jelenti. Ezután a ganglion felett harántirányú bőrmetszést ejtünk, majd a gangliont egészen az ínhüvelybe vezetett “nyakáig” kioperáljuk, eltávolítjuk, magát az ínhüvelyt pedig rekonstruáljuk. Gondos vérzéscsillapítás után a bőrt plasztikai varrattal egyesítjük. A csukló mozgatásának korlátozására fáslit alkalmazunk.

CARPAL TUNNEL SYNDROMA

A carpal tunnnel syndroma – vagy carpalis alagútszindróma – idegleszorítás a csukló területén. A csukló szintjében van egy tér – az ún. carpalis alagút vagy csatorna, amelyben a medianus ideg és kilenc ín fut az alkarról a kézre. A carpalis alagút szindróma akkor keletkezik, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos folyamat vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben és az ujjakban, súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása. Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. Az idegre gyakorolt nyomást a csatorna tetejét alkotó tenyéri szalag átvágásával érjük el. A bőrmetszés kiterjedése különböző lehet, de a cél azonos: felszabadítani, megnagyobbítani a csatornát és csökkenteni az idegre ható nyomást.

DIGITUS SALTANS (PATTANÓ UJJ)

Az ujjak tövén jelentkező csomó, mely az ujj hajlításakor „pattan”.Hétköznapi nyelven pattanó ujj, mely az inakat és az azokat körülvevő ínhüvelygyűrűket érinti. Az inak húzókötélként működnek, amelyek az alkari izmoktól egy csatornán átfutva a hosszú ujjakig és a hüvelykujjig futnak. Az inaknak a csatornában sima belfelületű ínhüvelye van, mely az inak könnyű csúszását engedi. A pattanó ujj akkor keletkezik, ha az ín lefutása mentén megvastagodás, csomó képződik, vagy ha az ínhüvelygyűrű belső felületén gyulladásos felrakódások, megvastagodások keletkeznek. Amikor az ín megvastagodik, át kell csúsznia, ugrania a csatorna nyílásán, mely egy pattanó-roppanó érzést okoz az ujjakban. Amikor az ín elakad, további gyulladást és duzzanatot provokál, mely egy kóros körfolyamatként a panaszok fokozódásához vezet.
A kezelés célja az elakadás, roppanás megszűntetése és az ujjak fájdalom nélküli teljes mozgásterjedelmének helyreállítása. Az inak körüli gyulladás és megvastagodás megszüntetésével az inak könnyű csúszását kell lehetővé tenni az ínhüvelyben. Az érzéstelenítés helyi, általános vagy regionális (felkari) érzéstelenítés lehet. Néhány esetben az érzékenység, fájdalom, duzzanat a műtét után is – egyénenként változó módon – fennállhat. Az ujj aktív mozgatása a műtét után azonnal elkezdhető. A mindennapi kézhasználat a fájdalom megszűntével lehetővé válik. A varratszedésig a sebet víz nem érheti, a kötés átázását kerülni kell.

DUPUYTREN CONTRACTURA

Dupuytren francia sebészről elnevezett betegség, mely a tenyér inas lemezének zsugorodását jelenti. A kezdetben csak esztétikai problémát okozó elváltozás később egy vagy több ujj nyújtási képtelenségét okozza az ujjak és a tenyér bőrének zsugorodásával. Ekkor már a műtét elvégzése nem csupán a zsugorodott inas lemez eltávolításából, hanem bőrpótlásból, esetleg ismételt korrekciós műtétekből állhat.

 

MOZGÁSKORLÁTOZOTTSÁGOT OKOZÓ HEGEK

Leggyakrabban az ujjakon fordul elő baleset után. A hegek rossz lefutása azok megvastagodását eredményezi – a kézen fokozottabban, mint más testtájon. Ekkor a hegek irányának megváltoztatása a cél, melyet pl. Z-plasztika alkalmazásával lehet megoldani.

A KÉZ HAJLÍTÓ INAINAK KÁROSODÁSA

Elsősorban éles eszköz okozza, de létrejöhet túlzott feszítésre is, többnyire a csontos tapadás kiszakadásával. A hajlító inak ínhüvelyben helyezkednek el, melyben jelentős hosszirányú elmozdulást végeznek. Az ínhüvelyeket bizonyos pontokon erős gyűrű rögzíti, melynek sérülését követően a szakszerű ellátás sebészi feladat. Az I. ujj végpercének aktív hajlítását a musculus pollicis longus, a hosszú ujjak végpercének hajlítását a mély hajlító inak végzik. A végpercek akaratlagos hajlításának kiesése a mély hajlítóinak sérülését jelzi. A hosszú ujjakon a középső és a végperc hajlításának együttes kiesése a felületesés mély hajlító inak sérülésére utal. A sérülés felismerése, a sérülés mechanizmusa és a vizsgálat alapján, általában könnyű. A felületes hajlítók működését úgy vizsgáljuk, hogy a másik három hosszú ujjat nyújtott helyzetben rögzítjük, így a beteg csak a vizsgált ujját hajlítja. Amennyiben a PIP ízületét nem tudja behajlítani, akkor a felületes hajlító ín sérült. A mély hajlítók működését úgy vizsgáljuk, hogy a kérdéses ujjat nyújtva tartva a középső percet rögzítjük és felszólítjuk a DIP ízületének behajlítására. Ha ez nem sikerül, bizonyított a mély hajlító ín sérülése. Mindkét hajlító ín sérülésénél az ujj teljesen nyújtva marad.

Terápia: Az ínsérülések kezelése csak műtéttel lehetséges. Az elsődleges varrat, közvetlen a sérülést követően adja a legjobb eredményt, amennyiben a beavatkozásnak megvan a személyi és tárgyi feltétele. A sérülést követő 2–14 napon belül elvégzett ínvarrat műtétnél beszélünk korai halasztott eljárásról. Ilyenkor a sebet elsődlegesen kimetsszük, de az ínvarrat elkészítése nem történik meg. Másodlagos ínvarratnak a 15. napon elvégzett műtétet nevezzük. Ez utóbbi esetben a sebszéleket szükséges felfrissíteni. A hajlító ínvarratok kézsebészeti szabályzata jól kidolgozott, a sebészi ellátást kiegészíti a gondos utókezelés, és mindez együttesen biztosítja a zavartalan teljes gyógyulást.

A KÉZ FESZÍTŐ INAINAK KÁROSODÁSA

Az ujjak nyújtási mechanizmusát két, egymással összefüggő rendszer biztosítja, a hosszú alkari feszítő izmok (extrinsic rendszer) és a kéz belső izmai (intrinsic rendszer). Az extrinsic rendszer stabilizálja a csuklót az antagonista flexorokkal együtt. Minden hosszú feszítő ín áthalad a csuklóízület fölött, hat osteofibrosus csatornában. A hüvelykujj végpercének nyújtását a hosszú, hüvelykujj feszítő végzi, az alapperec rögzítését a rövid kézizmok biztosítják. A két nyújtási rendszeren kívül fontos szerepe van a hajlító ínhüvelyből eredő és a PIP ízület magasságában az oldalkötegbe besugárzó két szalagnak, mely az ujj teljes nyújtásában és hajlításában egyaránt megfeszül. Az ínsérülések kórisméje általában könnyű, a sérülés elhelyezkedéséből, a deformitásból, a működés kiesésből következtetni lehet a sérülésre. Fedett ínsérülés a PIP vagy a DIP ízületek túlfeszítése során következhet be. A végpercen a jellegzetes „kalapácsujj” tartás, a PIP ízület felett a „gomblyuk deformitás” látható. Nyílt sérülésnél lehetőség szerint törekedni kell az elsődleges sebészi ellátásra. A műtéti kezelés és a rehabilitáció kézsebészeti szakismeretet igényel. Az egyes sérülések 6–10 hét alatt gyógyulhatnak teljes funkcióval.